Az agyi érbetegségek többnyire hirtelen fellépő tünetek formájában jelentkeznek. Ezt magyarul „szélütésnek”, illetve „gutaütésnek” nevezzük, idegenből átvett elnevezése „stroke”.
A háttérben álló ok általában valamely belgyógyászati betegség, például magasvérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, szívbetegség, örökletes vagy szerzett trombózishajlam, vagy pedig dohányzás.

Az agyérkatasztrófa alapvetően kétféle lehet: agyvérzés vagy agyi infarktus, mely érelzáródás következtében alakul ki. Meglepő talán, de az agyvérzés ötször ritkábban fordul elő, mint az agyi infarktus. A két kórforma ugyanolyan tünetekkel jelentkezhet, elkülönítésük csak képalkotó vizsgálatokkal (agyi CT vagy MRI) lehetséges.
Az agyi infarktust gyakran megelőzik, előre jelzik átmeneti (általában pár perces), múló idegrendszeri tünetekkel járó rosszullétek. Ilyenkor célzott kivizsgálással általában kideríthető az ok, és megelőzhető a maradandó tünetekkel járó szélütés.

Milyen tünetekkel jelentkezhet a stroke?

Hirtelen kialakuló

• Féloldali vagy egy végtagot érintő zsibbadás vagy gyengeség, bénulás
• Végtagügyetlenség, egyensúlyzavar, forgó szédülés, kettőslátás
• Beszéd értés és kifejezés zavara
• Féloldali vakság vagy látótérkiesés
• Tudatzavar, eszméletvesztés, legsúlyosabb esetben kóma, keringés/légzésleállás

A stroke, vagy az azt előre jelző átmeneti idegrendszeri tünetek mindenképp sürgős intézeti kivizsgálást és ellátást igényelnek.

Mivel a már kialakult stroke maradandó agyi sérüléssel és többnyire élethosszig tartó tünetekkel jár, a megelőzés szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A kivizsgálás során általános laboratóriumi vizsgálatok mellett a keringési rendszert (ereket és szívet) célzottan vizsgáló módszerek is szükségesek.
Amennyiben más agyi érbetegség kialakult, vagy a betegnek a leletek alapján erre fokozott esélye van, megelőző gyógyszeres és életmódbeli kezelésekkel a későbbi szövődmények nagy része elkerülhető.