A demencia magyarul szellemi leépülést, elbutulást jelent. Tünetről van szó, amelyet számos, nagyon különböző betegség okozhat. Az eredmény ugyanakkor hasonló: a meglevő szellemi képességek elvesztése. A demenciát okozó betegségek legtöbbje az agy ismeretlen eredetű elfajulásával (degenerációjával) járó, megállíthatatlan és tulajdonképpen gyógyíthatatlan betegség. A kezelések nagy része csak a tünetek enyhítésére alkalmas, a betegség lefolyását nem tudja lassítani vagy megállítani. A betegek néhány százalékában azonban olyan kórfolyamat derül ki a háttérben, amely időben kezelve a teljes gyógyulás lehetőségét is kínálhatja.

Alzheimer-kór

A fejlett országokban a demenciák nagy részéért (kb. 60-70%-áért) az Alzheimer-kór felelős. A betegség elsősorban idősebb korban jelentkezik, vannak azonban korai kezdetű formái is. A kezdeti stádiumban jellemző tünete a rövid távú, megjegyző emlékezés zavara, melyek a betegek és a hozzátartozók „feledékenység” formájában észlelnek. A tünetek igen lassan, évek alatt fokozatosan romlanak, később egyéb problémák is jelentkeznek, például: a beszédértés, kifejezés zavara, bizonyos ügyességek, készségek elvesztése, az összetett gondolkodás képtelensége, felismerési zavarok, térbeli-időbeli tájékozatlanság. Az előrehaladottabb szakaszban a beteg akár teljesen beszédképtelen, önellátásra alkalmatlan lesz, székletét és vizeletét nem tudja szabályozni, visszatartani. Az esetlen nagy részében időszakos vagy állandósult zavartság, nyugtalanság, agresszivitás is előfordul, mely a beteg ápolását igencsak megnehezíti. Az Alzheimer-kór oka az agy egyes területeinek (elsősorban a halántéklebenyeknek) a sorvadása. Kiváltásában számos tényezőnek lehet szerepe, de ez jelenleg a legintenzívebb kutatások tárgya. A betegség megelőzésére és gyógyítására egyelőre más lehetőség nincs. A rendelkezésre álló kezelések egyes tüneteket képesek csökkenteni, ezzel a beteg gondozását megkönnyíteni, de a romlást megállítani nem. Megfelelő gondozás mellett az Alzheimer-kóros beteg akár 10-15 évet is élhet a betegség felfedezését követően.
Fontos megjegyezni, hogy az egészséges öregedés nem feltétlenül és szükségszerűen jár elbutulással, bár igaz, hogy idősebb korban a demenciát okozó betegségek egyre gyakoribbá válnak. Tehát idősebb korban jelentkező szellemi leépülés esetén sem szabad megelégedni azzal, hogy „ez már a korral jár”!

Agyi keringészavarok következtében kialakult demencia

A demencia másik gyakori okát az agyi keringészavarok jelentik. Ilyenkor agyi infarktus vagy agyvérzés következtében károsodnak a gondolkodásban fontos agyi területek. A tünetek ilyenkor nem fokozatosan, hanem hirtelen vagy lépcsőzetesen romlanak, eközben lehetnek jobb időszakok. A korábbi általános hiedelemmel ellentétben az agyi erek betegsége, „agyérelmeszesedés” nem függ szorosan össze a szellemi képességekkel. Tünetet akkor okoz, ha következtében agyi elhalás, infarktus alakul ki.
A fentieken kívül még számos, ritkább betegség okozhat demenciát, melyek részben a tünetek alapján, ill. kiegészítő vizsgálatokkal állapíthatóak meg.

Szellemi leépülés gyanúja esetén (melyet gyakran a hozzátartozók észlelnek) az ideggyógyászati (neurológiai) vizsgálat indokolt. Ezt követően elsősorban agyi képalkotó vizsgálatot (CT vagy MRI), valamint laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni az ok tisztázása érdekében. A kezelés lehetőségeiről ezután lehet dönteni.