A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak.

A fejfájás lehet valamilyen szervi idegrendszeri megbetegedés tünete, vagy önálló betegség.
Az előbbieket tüneti, vagy másodlagos, az utóbbiakat primer fejfájásoknak nevezzük.
A másodlagos fejfájások okai a következők lehetnek:

• Nyomásnövekedés a koponyán belül, melynek hátterében agydaganat, agyduzzadás, agyvelő és agyhártyagyulladás, agyvérzés, jelentős vérnyomásemelkedés, fejsérülés következményei és még számos folyamat állhat.
• A szem, fül, orrmelléküregek, a fej ereinek megbetegedése szintén járhat fejfájással.
• A legtöbb lázas betegséghez szintén gyakran társul fejfájás.
• Vegyi anyagok, mérgezések, vagy éppen ellenkezőleg, rendszeresen használt gyógyszerek, anyagok hirtelen megvonása (pl. koffein) igen erős fejfájást okozhatnak.

A másodlagos fejfájások esetében a panaszok jellegéből – általában - nem lehet biztosan megállapítani a kiváltó okot. Ebben a kísérő tünetek és a vizsgálati leletek vannak segítségünkre.

Az elsődleges fejfájás-betegségek hátterében szervi idegrendszeri elváltozás nem mutatható ki. Egyes esetekben örökletesen meghatározott hajlamnak van szerepe, máskor kiváltó okot egyáltalán nem lehet találni.

Migrén

Ebben a csoportban legközismertebb a migrén, mely kifejezést azonban sokszor nem helyesen használnak. Ugyanis a migrén nem egyenlő a nagyon erős fejfájással. A migrén diagnózisát a beteg elmondása alapján, a jellegzetes panaszok együttállása esetén állíthatjuk fel.
Ezek a következők: a fejfájás rohamszerűen, havonta 1-4 alkalommal, 4-72 órás időtartammal jelentkezik, görcsös, lüktető jellegű, a fej fél oldalát vagy az egész fejet érinti, legjellemzőbb kísérőtünete a hányinger, hányás, fénykerülés.

Az erős fájdalmat fizikai erőkifejtés tovább fokozza. A fejfájás megjelenése előtt bevezető (úgynevezett aura) jelenségek előfordulhatnak látászavar, zsibbadás, beszédzavar formájában. Az egyes rohamokat külső és belső tényezők provokálhatják. Ilyenek az időjárási frontok, egyes ételek, italok, fáradtság, stressz, menstruáció stb. Kialvás gyakran megszűnteti a fejfájást.

A migrén általában a serdülő években kezdődik, évtizedeken keresztül rendszeresen jelentkezik, nőknél lényegesen gyakoribb. Családon belül gyakran öröklődik.

A migrénes beteg vizsgálatakor idegrendszeri tünetet nem találunk. Típusos esetben képalkotó vizsgálat (agyi CT vagy MRI) nem szükséges, amennyiben mégis elvégzik, kóros eltérést nem igazol.
A migrén kezelésében a hagyományos fájdalomcsillapítók csak mérsékelten hatásosak, ennek csak egyik oka a gyakori hányás.

Több mint 20 éve állnak rendelkezésünkre speciálisan a migrénes roham kezelésére szolgáló gyógyszerek tabletta, injekció vagy orrspray formájában. Ezek nem fájdalomcsillapítók, más fajta fejfájásban nem hatékonyak. Ezeket a készítményeket a vizsgálatot követően ideggyógyász szakorvos rendelheti.

Melyek azok a körülmények, amelyek fejfájás esetén mindenképp odafigyelést, illetve kivizsgálást igényelnek?

• Hirtelen kialakult igen erős fejfájás, hányingerrel, hányással, tudatzavarral, lázzal vagy anélkül – ez abszolút sürgősségi eset, azonnal forduljon orvoshoz!
• Korábban nem fejfájós személynél újkeletű fejfájás megjelenése, ennek állandósult, fokozódó jellege.
• Fejfájáshoz kisérőtünetek társulása (a hányingeren kívül látászavar, végtagbénulás, zsibbadás, aluszékonyság, gondolkodászavar)
• A korábban (akár évtizedek óta) rendszeresen jelentkező fejfájás jellegének megváltozása.