Az MR (Mágneses Rezonancia) vizsgálat erős mágneses mező és rádiofrekvenciás hullámok felhasználásán alapuló modern eljárás. Elsősorban a szövetek eltérő víztartalma alapján különíti el az elváltozásokat. A CT-vel ellentétben a testről és bármilyen szervről tetszőleges síkú és irányú vékony metszeti képeket készít, sőt a vizsgált testrész 3 dimenzióban is megjeleníthető és tanulmányozható. A CT-vel ellentétben az MR-nek jelenleg semmilyen káros hatása nem ismert. Akár kisgyermekek vagy terhes nők is vizsgálhatóak kockázat nélkül. Az MR korlátlan alkalommal megismételhető, így sem jelent veszélyt.

Bizonyos körülmények esetén, egyes betegeknél azonban a vizsgálat nem végezhető el. Ezek a következőek:

• a testbe beépített, nem kivehető, kritikus helyen levő mágnesezhető fém
• pacemaker vagy cochlearis implantátum
• súlyos bezártsági iszony (claustrophobia)

Mikor végezzük:

• az agy és gerincvelő legtöbb betegsége esetén a legjobb választható módszer:
• agyi keringészavarok, agyi vénás trombózis
• gyulladásos betegségek, sclerosis multiplex
• agy és gerincvelő daganatok
• fejlődési rendellenességek
• porckorong-betegség
• epilepszia
• fejfájás
• szédülés
• agy és gerinc műtétek utáni kontroll

Az MR további előnyei a CT-vel szemben:

• nagyobb térbeli felbontás (kisebb elváltozások is láthatóak)
• jobb szöveti elkülönítő képesség
• nincsenek rejtett helyek az agyban és a gerincben
• az alkalmazott kontrasztanyag nem okoz allergiát
• az újabb, speciális MR-módszerekkel más, kellemetlen vagy veszélyes vizsgálatok helyettesíthetőek (pl. érfestés)

Hátránya a CT-vel szemben:

• Hosszabb vizsgálati idő (10-60 perc)
• A beteg legkisebb mozgása is tönkreteszi a felvételeket
• A csontok eltérései nem vizsgálhatóak megfelelően

Sokszor a CT-vel talált bizonytalan eltérés tisztázására kell MR-t készíteni.
Ritkán előfordul, hogy a pontos diagnózis érdekében a CT és az MR vizsgálatot is szükséges együtt elvégezni.

A lelet értékelése a CT vizsgálathoz hasonlóan történik.

Mellékleletek az MR vizsgálatnál

Gyakran előfordul, hogy egy adott betegség gyanúja esetén végzett MR vizsgálat véletlenszerűen, az eredeti iránydiagnózistól független eltéréseket talál a koponyában vagy a gerincben. Ezeket mellékleletnek nevezzük. Az eltérések nagyobb részének nincs jelentősége; további vizsgálatot, kezelést nem igényelnek. Máskor a véletlenül felfedezett betegség célirányos kivizsgálást tesz szükségessé és adott esetben kezelése is indokolt lehet. Ennek az eldöntése mindenképpen az MR vizsgálatot elrendelő ideggyógyász feladata, esetleg más szakorvosok bevonásával. A kérdés megítéléséhez mindig szükséges az MR felvételek megtekintése is.