A stroke (magyar megfelelője: szélütés, gutaütés) agyi keringészavar következtében hirtelen kialakuló idegrendszeri tünet együttest jelent.

Többféle betegséget foglal magában, de alapvetően két nagy csoportja van: az agyi infarktus és az agyvérzés. A kettő közül az előbbi sokkal gyakoribb, a közhiedelemmel ellentétben az agyvérzés kb. ötször ritkább. A két csoport tüneteiben nem különbözik egymástól, holott alapvetően eltérő betegségekről van szó. Ebből következik, hogy a stroke-hoz vezető okok is igen sokfélék lehetnek.

Agyi infarktushoz érelzáródás vezet, melynek hátterében az agyat tápláló erek megbetegedései, szűkülete mellett igen gyakran szívbetegség, pl. ritmuszavar áll. Más esetekben viszont a vér fokozott alvadékonysága felelős a betegség kialakulásáért.

A stroke már maradandó agyi károsodással jár, melynek tünetei általában nem múlnak el nyomtalanul. Mivel a kialakult betegség kezelésének lehetőségei igen korlátozottak, a megelőzésé a döntő szerep.

A háttérben legtöbbször valamilyen régóta fennálló belgyógyászati alapbetegség (magasvérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin szint, szívritmuszavar) áll. Ezek felismerése és kezelése jelenti a megelőzés legfőbb eszközét. Ettől függetlenül, számos örökletes tényező és külső behatás is fontos lehet, melyek részben kezelhetőek.

A stroke rizikó szűrés célja egy adott beteg esetében felmérni a kimutatható kockázati tényezőket. Vizsgálhatóak tünetmentes személyek, korábban már stroke-on átesett, valamint valamely más érrendszeri betegségben szenvedő betegek.

Az eredmény alapján el lehet dönteni, hogy:
- fenn áll-e stroke fokozott veszélye
- ha igen, kell-e megelőző kezelés
- ha igen, milyen formában
- érdemes-e elvégezni a hozzátartozók szűrését is
- milyen gyakran kell ismételni a szűrést.

A teljes körű szűrés az alábbi vizsgálatokat tartalmazza:

1. Első konzultáció neurológussal, a kivizsgálás megtervezése, egyénre szabása céljából

2. A koponya MR vizsgálata (kimutatja a már korábban lezajlott agyi keringészavarok nyomait is)

3. Az agyi erek MR-angiographiás vizsgálata (kontrasztanyagot nem igényel, ábrázolja az agyi ereket, azokon levő szűkületeket, vagy kitüremkedéseket, aneurysmákat)

4. A nyaki erek ultrahang vizsgálata (az agyat ellátó ereken kimutatja a szűkületeket, elzáródásokat, keringészavarokat)

5. EKG, Holter EKG (embóliaveszéllyel járó ritmuszavarok kimutatása)

6. 24 órán vérnyomás monitorozás = ABPM (agyvérzés kockázatát jelentő vérnyomásemelkedések kimutatása)

7. Szív ultrahang = echocardiographia (embóliaveszéllyel járó szívbetegségek ábrázolása)

8. Rutin laboratóriumi vizsgálatok (az erek megbetegedéseit okozó és fokozott alvadékonysággal járó eltérések irányában)

9. Speciális laboratóriumi tesztek (öröklött vagy szerzett trombózisveszéllyel járó eltérések igazolására)

10. Záró konzultáció neurológussal. Az eredmények kiértékelése, a szükséges teendők meghatározása.

Kérjen időpontot neurológusunkhoz online!